Ezúton szeretnék bemutatkozni, egy rövid leírást adni a jelöltségemmel kapcsolatban

Sziasztok,

Miklósi Harald vagyok, mezőfényi lakos!

Lehet sokak számotokra ismeretlen vagyok, de soha nem voltam az az "asztalon táncolós" típús. Ezt a blogot sem azért hoztam létre, mert ismeretségre vágyok. Inkább az a fajta vagyok aki a dolgokat csinálni szereti, és nem elmélkedni rajta. Nem tudok tétlenül ülni, vesztegetni az időt sem. Szeretem magamat aktívan elfoglalni. (Ennek a szomszédok talán nem mindig örülnek, mivel az aktív az sokszor hangos is:) 

Rátérve kicsit a jövőre. Amint azt a blog fejlécében is olvashatjátok szeretnék független tanácsos lenni. Független, de csak politikai szempontból. Vagyis nem egy adott párt színeiben indulva, hanem teljes szívvel a falu előremozdításáért. Azt szeretném leszögezni, hogy a pártok fényi szervezeteivel nincs semmi bajom, sőőt. Talán csak ők tudják, hogy mennyit is kell harcolniuk a megyei "főnökeikkel", akik, szomorú, hogy csak a saját érdekeiket nézik. Tehát maradt a függetlenség. Így, amikor meg leszek választva, csak a fényieknek fogok tartozni elszámolással.

A kérdés, hogy "miért MOST"?

Már 5 hónapja Kolozsváron dolgozok. A költözés fő célja magánéleti volt, amit nem is bántam meg, mivel "lett" egy menyasszonyom:) aki mindenben támogat.  Kolozsvárt nagyon is szerettem míg egyetemista voltam. De sajnos már az első hónap után rájöttem, hogy bizony családot nem itt fogok alapítani! A menyasszonyom szerencsére nagyon "tuti" csaj, aki benne van úgy a családalapításban Fényen, mind a tanácsosi tevékenységeimben. Továbbá úgy érzem hogy a megszerzet elméleti, szakmai, és gyakorlati tudás most már kellőképpen összeforrot ahhoz jó munkát végezhessek a tanácsban. Igy tehát, hogy a szakmai és családi háttér is adott, most jött el az ideje, hogy kivegyem én is a részem a falu építésében!

Ezután ezen a blogon szeretném tudatni veletek a jövőbeni a programomat, hogy a választások után is maradjanak meg a tervek, hogy ne tűnjenek el, mint ahogy általában a választási szlogenek szoktak.

 

Szívvel-lélekkel,

Miklósi Harald

Megosztás a facebookon